Projektünk célja a két intézmény szakmai tapasztalatainak megosztása és a közös tanulás gyakorlati lehetőségének megteremtése egy borvidéki moduláris térinformatikai keretrendszer működtetésének segítségével. A tervezett rendszer képes integrálni a szlovák és a magyar oldalon rendelkezésre álló, egységesített térinformatikai adatbázisokat, támogatja a funkcionális területi tervezés, fejlesztés, marketing, valamint a fenntartható tájtervezés és gazdálkodás feladatainak megvalósulását. Mindazonáltal lehetőséget teremt a két intézmény távérzékelési kompetenciáinak elmélyítésében is.
Sajtótájékoztatót tervezünk a projekt elején. A projekt időtartalma alatt legalább két sajtóközlemény kerül kiadásra, szlovák és magyar nyelven. Záró ünnepséget szervezünk a Tokaji borvidék magyarországi oldalán, ahol bemutatásra kerülnek a projekt során elért eredmények. Ezek az események nyilvánosak a nagyközönség számára is.
A térinformatikai felhasználói felület felépítésének meghatározása
A tevékenység célja a modulok, az attribútumok és a közös GIS adatbázis meghatározása. Ezen kívül a szlovák és a magyar szabványok áttekintése, az adatok és a kódszerkezetek egyesítése, az adattartalom meghatározása.
A távérzékelési adatok integrációjának tesztelése
A projekt megvalósítsa során repülési teszteket tervezünk a kutatási területeken (modellezési területeken), a magyar és a szlovák oldalon is. A távérzékelési adatok (multispektrális felvételek, légifényképek) különböző IT technológiák és módszertanok segítségével lesznek feldolgozva, az eredmények pedig a térinformatikai felhasználói felületen lesznek integrálva.
A webes felület fejlesztése
A webes felület fejlesztése a következő tevékenységeket foglalja magában: adatbázis (SQL) és szerver szoftverének konfigurálása, szoftverfejlesztés a felhasználok számára, a szerver szoftverfejlesztése mobilalkalmazás használatára, az adatgyűjtő alkalmazás fejlesztése. Ezen kívül egy adatbázis kompatibilitási teszt, és a felhasználói webes felület fejlesztése is be van tervezve.
Workshopok és szakmai találkozók
A szakmai kérdések megvitatására három találkozóra lesz szükség. Ezen kívül a kutatócsoport tagjai online videokonferenciák révén biztosítják a projekt előrehaladásának folyamatos irányítását. A projekt eredményei a projektzáró konferencián lesznek bemutatva.
Nyári iskola szervezése
Az együttműködés keretében egy nyári iskola kerül megszervezésre, amely témája a távérzékelés. A nyári iskola résztvevői áttekintést kapnak a térinformatikai adatbázisok fejlesztéséről, webGIS létrehozásáról, a távérzékelés folyamatairól és a távérzékelési adatok feldolgozásáról.
A tokaji borospincék nagy része a 16. és a 17. században, a török háború idején lettek kialakítva, amelyek elsősorban a lakosság védelmére és a katonai zsákmány elrejtésére szolgáltak.
A tokaji borok gyártási technológiája fokozatosan fejlődik. Az aszú kifejezés először 1560 körül, Szikszay Fabricius Balázs latin-magyar Nomenklatúrájában jelenik meg. Az aszúsodást, más néven a nemesrothadást, a Botrytis cinerea penészgomba idézi elő az egyéb tényezők (klíma, szőlőfajták stb.) kedvező együttállása esetén.
A töreténelem során a tokaji borok több híres személyiség nevével is szorosan összefonódtak, akik szívesen fogyasztottak ezeket a borokat. A tokaji borok nem hiányozhattak egyetlen uralkodó, király, császár vagy herceg asztaláról sem. Ebből a szempontból az orosz cárok voltak a legismertebbek, akik szentpétervári pincéikben, számos, értékes, régi évjáratú tokaji bor volt megtalálható. A tokaji borok csodálója volt pl. Anatole France, Voltaire, Cromwell, Napóleon, de XIV. Lajos is. Ebben az időszakban kapta meg a tokaji bor a „Vinum Regumat, reg vinorum“ jelzőt, ami magyarul „a királyok bora, a borok királyát” jelenti.
A tokaji borok jellegzetes és kivételes ízét a vidék talajának (ahol a szőlőt termesztik) és éghajlatának (megfelelő mennyiségű napfény) sajátos együtthatása alakította ki. A vulkanikus alapkőzet, illetve az ezen kialakult talaj, amely jól tárolja és tükrözi a hőt, különösen alkalmas a szőlőtermesztéshez. Nagyon fontos szerepet játszik az időjárás is, különösen a meleg és napsütéses ősz, amely hatására megindul az aszúsodás, vagyis a szőlőnek a Botrytis cinerea nevű gomba által okozott nemes rothadása, aminek az aszúbor előállításában van jelentősége. A tokaji borok különlegességnek másik fontos alapja az évszázados szőlőfajták, vagyis a Furmint, Muskotály és a Hárslevelű, amelyeket pontos arányban kell keverni. A tovébbi sajátos tényezők közé tartozik az évszázados technológia alkalmazása, az ezt követő különleges borkészítési eljárás és a borok érlelése.
A világhírű tokaji borok készitésének, a szőlőtermesztésnek és borászatnak, a Tokaji borvidék szlovák részén napjainkban is gazdag hagyományai vannak. A tokaji borok kiváló hírnevét jól tükrözik a jelentős nemzetközi versenyeken elért nagyszerű helyezések (nagyszámú arany és ezüstérmek). A Tokaji borvidék a régi borospincéivel, ahol több éven át, fahordókban érlelődött, valódi tokaji borokat kóstolhat, felejthetetlen élményt nyújt az odalátogatók számára.